Bibliai versek erről: Acceptance
Bible verses about Acceptance
The path to spiritual growth often winds through the valleys of acceptance – accepting ourselves, accepting others, and accepting God's divine plan. Scripture provides a guiding light, illuminating the profound importance of embracing acceptance not as passive resignation, but as an active choice to trust in God's wisdom and grace. Through verses that encourage compassion, forgiveness, and understanding, we discover that acceptance is a powerful catalyst for healing, reconciliation, and ultimately, a deeper connection with the divine. By studying these passages, we can cultivate hearts that mirror God's unconditional love and find peace in surrendering to His perfect will.
Leghasznosabb versek
Kezdje tanulmányát ezekkel a gondosan kiválasztott passzusokkal
Ne kövessetek el igazságtalanságot az ítéletben, a hosszmértékben, súlymértékben és ürmértékben.
És az ő két fiát is, a kik közűl az egyiknek neve Gersom, mert azt mondotta vala: Bujdosó valék az idegen földön;
Odahelyezték e kövérségeket a szegyekre, és elfüstölögteté e kövérségeket az oltáron.
Scripture Passages
Sámuel pedig fölnevekedék, és az Úr vala ő vele, és semmit az ő ígéiből a földre nem hagy vala esni.
De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!
Megrontja a hatalmasokat vizsgálat nélkül, és másokat állít helyökbe.
Én Izráel békeszerető hívei közül való vagyok, te pedig el akarsz pusztítani egy várost és anyát Izráelben? Miért akarod elnyelni az Úrnak örökségét?
Pőröly és kard és éles nyíl az olyan ember, a ki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen.
És a Kéhátiták nemzetségének, az ő atyái háznépének fejedelme legyen Elisáfán, Uzziélnek fia.
És felveszik őket a népek, és elviszik őket lakhelyökre, és Izráel háza bírni fogja őket az Úr földén, szolgák és szolgálók gyanánt; és foglyaik lesznek foglyul vivőik, és uralkodnak nyomorgatóikon.
És nagy jajgatás lesz egész Égyiptom földén, a melyhez hasonló nem volt és hasonló nem lesz többé.
A papok: Jedája fiai Jésua családjából: kilenczszázhetvenhárom;
Én pedig adok néked egy osztályrészt a te atyádfiainak része felett, melyet az Emoreustól vettem fegyveremmel és kézívemmel.
A mint ti tudjátok, úgy tudom én is, és nem vagyok alábbvaló nálatok.
Valamely tiszta ember pedig szedje fel annak a tehénnek hamvát, és helyezze el azt a táboron kivűl tiszta helyre, hogy legyen az Izráel fiai gyülekezetének szolgálatára a tisztulásnak vizéhez; bűnért való áldozat ez.
És legyenek ezek néktek ítéletre való rendelések a ti nemzetségeitek szerint, minden lakhelyeteken.
A mint megparancsolta vala az Úr Mózesnek, úgy cselekedének az Izráel fiai, és úgy oszták fel a földet.
Siet délre, és átmegy észak felé; körbe-körbe siet a szél, és a maga keringéséhez visszatér a szél.
Ezek azok a rendelések, a melyeket parancsolt az Úr Mózesnek, a férj és az ő felesége között, az atya és leánya között, mikor még fiatalságában az ő atyjának házában van.
Akkor monda Saul Jonathánnak: Mondd meg nékem, mit cselekedtél? Jonathán pedig elbeszélte néki, és monda: A pálcza végével, mely kezembe vala, ízlelék egy keveset a mézből; itt vagyok, haljak meg!
Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti útaitok az én útaim, így szól az Úr!
Ő pedig monda: Ímé szövetséget kötök; a te egész néped előtt csudákat teszek, a milyenek nem voltak az egész földön, sem a népek között, és meglátja az egész nép, a mely között te vagy, az Úrnak cselekedeteit; mert csudálatos az, a mit én cselekszem veled.
Mikor pedig az asztalnál ülének: lőn az Úr beszéde a prófétához, a ki őt visszahozta vala,
A Nafthali fiainak szülöttei az ő nemzetségeik szerint, az ő atyáiknak háznépe szerint, a neveknek száma szerint, húsz esztendőstől fogva és feljebb, minden hadba mehető;
Azután felméne Mózes és Áron, Nádáb és Abihu, és az Izráel vénei közül hetvenen;
Azután előállatá az égőáldozatra való kost, és Áron és az ő fiai rátevék kezeiket a kos fejére.
És testvéreik, a Léviták rendeltetnek vala az Isten háza hajlékának egyéb szolgálatjára.
Jármutnak királya egy, Lákisnak királya egy;
De legyenek is útálatosak néktek; azoknak húsából ne egyetek, és holttestöket is útáljátok.
Ha az Isten el nem fordítja az ő haragját, alatta meghajolnak Ráháb czinkosai is.
Ő utána következett Jáir, a gileádbeli, és ítélé Izráelt huszonkét esztendeig.
És mindaz, a kit illet a magfolyós, úgy hogy kezeit le nem öblíti vízzel, mossa meg ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig.
Közelgetnek hozzám az én gonosz háborgatóim, a kik a te törvényedtől messze távoztak.
Örökkévaló rendtartás legyen ez nálatok: a hetedik hónapban, a hónapnak tizedikén sanyargassátok meg magatokat és semmi munkát ne végezzetek, se a benszülött, se a közöttetek tartózkodó jövevény.
És elközelgetének Izráel halálának napjai, és hívatá az ő fiát Józsefet, s monda néki: Ha én te előtted kedves vagyok, kérlek tedd a kezedet tomporom alá, és légy hozzám szeretettel és hűséggel: Kérlek ne temess el engem Égyiptomban.
Azután a szőlőtőnek mondák a fák: Jer el te, uralkodjál rajtunk.
És elindulának a Séfer hegyétől és tábort ütének Haradában.
Heczrontól a Heczroniták nemzetsége, Kármitól a Kármiták nemzetsége.
Mert ő ellát a föld határira, ő lát mindent az ég alatt.
Ha kiáltasz: szabadítson meg téged bálványid raja; mindnyájokat szél viszi el, lehelet kapja fel, és a ki bennem bízik, örökségül bírja a földet, és örökli szent hegyemet.
Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
És bíráskodék ő utána Élon Izráelben, ki a Zebulon nemzetségéből való volt, és ítélé Izráelt tíz esztendeig.
Hintse pedig meg a tiszta a tisztátalant harmadnapon és hetednapon, és tisztítsa meg őt hetednapon; azután mossa meg az ő ruháit, mossa le magát is vízzel, és tiszta lesz estve.
The Bible's verses on acceptance paint a powerful picture of God's unconditional love and the importance of extending that same grace to ourselves and others. From Romans 15:7 urging us to welcome one another as Christ welcomed us, to Ephesians 4:2-3 highlighting forbearance and unity, these scriptures challenge us to move beyond judgment and embrace the inherent worth of every individual. Reflecting on these passages encourages us to cultivate empathy, dismantle prejudice, and build communities rooted in love and understanding. By embodying acceptance, we mirror Christ's compassion and create spaces where all can flourish, knowing they are valued and belong. Strive to integrate these principles into daily interactions, fostering a world that more accurately reflects God's heart for humanity.