Bibliai versek erről: Daughters
Bible verses about Daughters
Exploring Bible verses about daughters offers a profound glimpse into God's heart for women and families. Scripture reveals daughters as cherished blessings, sources of joy, strength, and inheritors of faith. Understanding these verses illuminates the unique value God places on daughters, guiding us to nurture, protect, and empower them. These passages offer wisdom for daughters themselves, encouraging them to embrace their worth, seek God's guidance, and live lives of purpose and grace. Delving into this topic fosters a deeper appreciation for the divine design of family and the significant role daughters play within it, enriching our understanding of God's love and plan for humanity.
Leghasznosabb versek
Kezdje tanulmányát ezekkel a gondosan kiválasztott passzusokkal
És fordítsa az Úr az ő fejére az ő vérét, a miért nálánál igazabb és jobb két férfira támadott, és megölé őket fegyverrel az én atyámnak, Dávidnak tudta nélkül, tudniillik Abnert, Nérnek fiát, az Izráel seregének fővezérét és Amasát, Jéternek fiát, Júda vitézeinek fővezérét.
És valának, a kik ezt mondják vala: Mind mezeinket, mind szőlőinket, mind házainkat zálogba kell adogatnunk, nékünk gabona kell, mert éhezünk.
És az egész Izráel siratja őt, és eltemeti őt, mert a Jeroboám magvából csak egyedül ő temettetik el sírba, mivel a Jeroboám háznépe közül az Úr iránt, Izráel Istene iránt csak ő benne találtatott valami jó.
Scripture Passages
Elméne azért Khámor és Sekhem az ő fia az ő városuk kapujába; és szólának az ő városuk férfiaival, mondván:
És lőn Lámekh egész életének ideje hétszázhetvenhét esztendő; és meghala.
És ő monda: Menj el. És elbocsátá őt két hónapra. Az pedig elment és az ő leánybarátai, és siratta az ő szűzességét a hegyeken.
Kevés idő multán megháborodtok ti elbizakodottak, mert elvész a szüret, és gyümölcsszedés sem lesz.
A Lévi fiai pedig a Mózes beszéde szerint cselekedének, és elhulla azon a napon a népből úgymint háromezer férfiú.
Tháré pedig hetven esztendős vala, és nemzé Ábrámot, Nákhort, Háránt.
És miután eltemette őt, szóla az ő fiainak, mondván: Ha meghalok, ebbe a sírba temessetek engem is, a melybe az Isten embere temettetett, tetemimet tegyétek az ő tetemei mellé;
Ezek pedig az Izráel fiainak nevei, kik bementek Égyiptomba: Jákób és az ő fiai: Jákóbnak elsőszülötte Rúben.
Séláh pedig harmincz esztendős vala, és nemzé Hébert.
Monda azért nékik: Úgy legyen veletek az Úr, a mint elbocsátlak titeket és gyermekeiteket! Vigyázzatok, mert gonoszra igyekeztek.
Jób pedig él vala ezután száznegyven esztendeig, és látja vala az ő fiait és unokáit negyedízig.
Ezek Gád fiainak nemzetségei; az ő számok szerint negyven ezer és ötszáz.
A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
Mindent, a ki csak az én nevemről neveztetik, a kit dicsőségemre teremtettem, a kit alkottam és készítettem!
Abijának pedig több dolgai, útai és beszédei megírattak az Iddó próféta könyvében.
És az elsőnek neve vala Jémima, a másodiké Kecziha, a harmadiké Kéren-Happuk.
A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
És lakjatok velünk; a föld előttetek van, lakjátok, s kereskedjetek rajta és bírjátok azt.
Leának pedig gyenge szemei valának, de Rákhel szép termetű és szép tekintetű vala.
Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!
Ezek keresték írásukat, tudniillik nemzetségök könyvét, de nem találák, miért is kirekesztetének a papságból;
Jób pedig él vala ezután száznegyven esztendeig, és látja vala az ő fiait és unokáit negyedízig.
És nem találtatnak vala olyan szép leányok, mint a Jób leányai, abban az egész tartományban, és az ő atyjok örökséget is ada nékik az ő fiútestvéreik között.
Jer, adjunk bort inni a mi atyánknak, és háljunk ő vele, és támaszszunk magot a mi atyánktól.
És monda Józsué: Miért rontottál meg minket? Rontson meg téged e napon az Úr! És elborítá őt egész Izráel kövekkel, és megégeték őket tűzzel, miután megkövezték vala őket.
És lőn Mahalálél egész életének ideje nyolczszáz kilenczvenöt esztendő; és meghala.
És lőn Járed egész életének ideje kilenczszáz hatvankét esztendő; és meghala.
Jób pedig él vala ezután száznegyven esztendeig, és látja vala az ő fiait és unokáit negyedízig.
És nem találtatnak vala olyan szép leányok, mint a Jób leányai, abban az egész tartományban, és az ő atyjok örökséget is ada nékik az ő fiútestvéreik között.
A mindenható Isten pedig áldjon meg, szaporítson és sokasítson meg téged, hogy népek sokaságává légy;
Kelj fel, menj el Mésopotámiába, Bethuélnek a te anyád atyjának házához, és onnan végy magadnak feleséget, Lábánnak a te anyád bátyjának leányai közűl.
A Jákób fiai a megölteknek esének és feldúlák a várost, mivelhogy megszeplősítették vala az ő húgokat.
Izráel fiainak pedig szólj, mondván: Mikor valaki meghal, és fia nem leend annak, akkor adjátok annak örökségét az ő leányának.
És követeket külde Dávid Isbósethez, a Saul fiához, kik ezt mondják: Add vissza az én feleségemet, Mikált, kit én száz Filiszteus előbőrével jegyeztem el magamnak.
Ezek pedig az Izráel fiainak nevei, kik bementek Égyiptomba: Jákób és az ő fiai: Jákóbnak elsőszülötte Rúben.
A pásztorok is oda menének és elűzék őket. Mózes pedig felkele és segítséggel lőn nékik és megitatá juhaikat.
Az időben, mikor megremegnek a háznak őrizői, és megrogynak az erős férfiak, és megállanak az őrlő leányok, mert megkevesbedtek, és meghomályosodnak az ablakon kinézők.
Ezek keresték írásukat, tudniillik nemzetségök könyvét, de nem találák, miért is kirekesztetének a papságból;
És monda Dávid Abjáthár papnak, az Akhimélek fiának: Hozd ide nékem az efódot. És Abjáthár oda vivé az efódot Dávidhoz.
És monda Dávid Abjáthár papnak, az Akhimélek fiának: Hozd ide nékem az efódot. És Abjáthár oda vivé az efódot Dávidhoz.
The Bible's verses on daughters paint a rich tapestry of love, protection, instruction, and promise. They highlight the inherent value and strength of daughters, reminding us of God's intentional creation of women and their crucial role in families and communities. From inheriting blessings alongside their brothers to being celebrated for their wisdom and virtue, these verses challenge societal norms that might diminish their worth. Reflecting on these passages encourages us to cultivate environments where daughters are cherished, nurtured, and empowered to fulfill their God-given potential. May we honor them, provide for their needs, and guide them with wisdom, recognizing the profound impact they have on the world as daughters of both earthly parents and a loving heavenly Father. Let's strive to emulate the love and grace exemplified in these scriptures, fostering a world where daughters thrive in faith, courage, and purpose.