Bibliai versek erről: Funerals
Bible verses about Funerals
Exploring what the Bible says about funerals offers profound comfort and guidance during times of grief. These verses reveal God's compassionate heart and His understanding of our sorrow. Through scripture, we gain insight into honoring the deceased, supporting those who mourn, and focusing on the hope of eternal life offered through Jesus Christ. Understanding biblical perspectives on death and mourning helps us navigate loss with grace, faith, and a renewed perspective on the impermanence of earthly life and the promise of resurrection. This exploration strengthens our belief in God's unwavering love and the ultimate triumph of good over death.
Leghasznosabb versek
Kezdje tanulmányát ezekkel a gondosan kiválasztott passzusokkal
Űzzétek azt ki akár férfi, akár asszony; a táboron kivül űzzétek őket, hogy tisztátalanná ne tegyék az ő táborukat, mivelhogy én közöttök lakozom.
Se atyjának, se anyjának, se fiú- se leánytestvéreinek holttestével meg ne fertőztesse magát, mikor meghalnak, mert az ő Istenének nazireussága van az ő fején.
Ügyeljenek pedig a gyülekezet sátorának minden eszközére is, és Izráel fiainak ügyeire is, hogy végezhessék a hajlék körül való szolgálatot.
Scripture Passages
Az ő áldozata volt egy ezüst tál, száz harmincz siklus súlyú, egy ezüst medencze, hetven siklus súlyú, a szent siklus szerint, mind a kettő telve vala olajjal elegyített lisztlánggal, ételáldozatul.
A második hónapnak tizennegyedik napján, estennen, készítsék el azt; kovásztalan kenyérrel és keserű füvekkel egyék meg azt.
Ellebbentek, mint a gyorsan járó hajók, miként zsákmányára csap a keselyű.
És monda Mózes: Kérlek, ne hagyj el minket: mert te tudod, hol kell megszállanunk e pusztában, és légy nékünk szemünk gyanánt.
A nyolczadik napon pedig vigyen két gerliczét vagy két galambfiat a papnak a gyülekezet sátorának nyílásához.
Egy fiatal tulkot, egy kost, egy esztendős bárányt egészen égőáldozatul.
Egy fiatal tulok, egy kos, egy esztendős bárány egészen égőáldozatul.
És visszatére Áron Mózeshez a gyülekezet sátorának nyílásához. Így szűnék meg a csapás.
És vegyenek a tisztátalanért a bűnért való megégetett áldozatnak hamvából, és töltsenek arra élő vizet edénybe.
Ezek a Simeoniták nemzetségei: huszonkét ezer és kétszáz.
Hintse pedig meg a tiszta a tisztátalant harmadnapon és hetednapon, és tisztítsa meg őt hetednapon; azután mossa meg az ő ruháit, mossa le magát is vízzel, és tiszta lesz estve.
És monda Bálák Bálámnak: Mit cselekeszel én velem? Hogy megátkozzad ellenségeimet, azért hoztalak téged, és ímé igen megáldád őket.
Júda fiai pedig az ő nemzetségeik szerint ezek valának: Séláhtól a Séláhiták nemzetsége, Pérecztől a Pérecziták nemzetsége, Zerákhtól a Zerákhiták nemzetsége.
Simeon fiai az ő nemzetségeik szerint ezek: Nemuéltől a Nemuéliták nemzetsége, Jámintól a Jáminiták nemzetsége, Jákintól a Jákiniták nemzetsége.
És készítsetek el kedves illatul egészen égőáldozatot az Úrnak, egy fiatal tulkot, egy kost, esztendős ép bárányt hetet.
Ha pedig nem leendenek az ő atyjának testvérei, akkor adjátok az ő örökségét annak, a ki legközelebbi atyjafia az ő nemzetségéből, és bírja azt. Legyen pedig az Izráel fiainak végezett törvényök, a miképen megparancsolta az Úr Mózesnek.
És Aszriéltől az Aszriéliták nemzetsége; Sekemtől a Sekemiták nemzetsége.
Szóla azért Mózes a népnek, mondván: Készítsétek fel magatok közül a viadalra való embereket, és induljanak Midián ellen, hogy bosszút álljanak az Úrért Midiánon.
Ha pedig az ő férjének házában tesz fogadást, vagy esküvéssel kötelezi magát valami kötésre:
A vérbosszuló rokon ölje meg a gyilkost; mihelyt találkozik vele, ölje meg azt.
Hallott pedig a Kananeus, Arad királya (ez pedig dél felől lakozik vala a Kanaán földén) Izráel fiainak jövetele felől.
Akkor ítéljen a gyülekezet az agyonütő között és a vérbosszuló rokon között e törvények szerint.
Vagy ellenségeskedésből kezével üti meg azt úgy, hogy meghal: halállal lakoljon az, a ki ütötte; gyilkos az; a vérbosszuló rokon ölje meg azt a gyilkost, mihelyt találkozik vele.
Ő utána pedig Abdon bíráskodott Izráelben, a Pireathonita Hillel fia.
Nevezte vala pedig Ádám az ő feleségét Évának, mivelhogy ő lett anyja minden élőnek.
Éle pedig Séth száz öt esztendőt, és nemzé Énóst.
Éle pedig Mahalálél hatvanöt esztendőt, és nemzé Járedet.
Éle pedig Járed száz hatvankét esztendőt, és nemzé Énókhot.
Éle pedig Énókh hatvanöt esztendőt, és nemzé Methuséláht.
Éle pedig Lámekh száz nyolczvankét esztendőt, és nemze fiat.
És mikor Noé ötszáz esztendős volt, nemzé Noé Sémet, Khámot és Jáfetet.
Éle pedig Énós kilenczven esztendőt, és nemzé Kénánt.
Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem tölt be.
Felelének pedig a Khéth fiai Ábrahámnak, mondván őnéki:
Így erősítteték meg a mező és a benne lévő barlang Ábrahámnak temetésre való örökségűl a Khéth fiaitól.
Lakoztak pedig Havilától fogva Súrig, a mely Égyiptom átellenében van, a merre Assiriába mennek. Minden atyjafiával szemben esett az ő lakása.
Lőn pedig, hogy mikor meghalt Gedeon, elfordulának az Izráel fiai az Úrtól, és a Baálokkal paráználkodának, és a Baál-Beritet tevék istenökké.
És eltemeték őt Izsák és Ismáel az ő fiai a Makpelá barlangjában, Efronnak, a Khitteus Czohár fiának mezejében, mely Mamré átellenében van.
Abban a mezőben, melyet Ábrahám a Khéth fiaitól vett vala: ott temettetett el Ábrahám és az ő felesége Sára.
Az Isten pedig ismét megjelenék Jákóbnak, mikor ez jöve Mésopotámiából, és megáldá őt.
In reflecting on these verses, we find a tapestry of comfort, hope, and remembrance woven throughout scripture regarding funerals and mourning. From the acknowledgment of grief in lamentations to the promise of eternal life in the Gospels, the Bible offers solace and perspective during times of loss. These verses remind us that death is a natural part of life's journey, yet it's not the end for those who believe. They encourage us to lean on God's unwavering love, to find strength in community, and to honor the memory of loved ones. May these scriptures provide a foundation for healing, a compass guiding us towards peace, and a reminder to live each day with purpose and gratitude, cherishing the precious gift of life while looking forward to the promise of everlasting life.