Bibliai versek erről: Reverence
Bible verses about Reverence
Reverence, a cornerstone of faith, invites us into a deeper relationship with the Divine. Through scripture, we discover that reverence isn't merely fear, but a profound respect, awe, and love for God's holiness and power. Understanding reverence cultivates humility, guiding our actions and words to reflect His glory. By studying the Bible verses on this subject, we learn to approach God's presence with a heart prepared to listen, obey, and worship. Let these scriptures illuminate your path to a more reverent life, enriching your spiritual journey and drawing you closer to the heart of God.
Leghasznosabb versek
Kezdje tanulmányát ezekkel a gondosan kiválasztott passzusokkal
Ne menjetek ígézőkhöz, és a jövendőmondókat ne tudakozzátok, hogy magatokat azokkal megfertőztessétek. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
És látá Ézsaú, hogy a Kananeusok leányai nem tetszenek Izsáknak az ő atyjának:
A Jairból való Ira is Dávidnak fő embere vala.
Scripture Passages
Sőt még a mit nem kértél, azt is megadom néked, gazdagságot és dicsőséget: úgy hogy a királyok között nem lesz hozzád hasonló senki minden te idődben.
Mint pásztor, nyáját úgy legelteti, karjára gyűjti a bárányokat és ölében hordozza, a szoptatósokat szelíden vezeti.
És felvevé a próféta az Isten emberének holttestét, és feltevé azt a szamárra, és visszahozá azt, és beméne a városba a vén próféta, hogy ott sirassa és eltemesse őt.
A Nafthali fiainak szülöttei az ő nemzetségeik szerint, az ő atyáiknak háznépe szerint, a neveknek száma szerint, húsz esztendőstől fogva és feljebb, minden hadba mehető;
Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.
És szálljon reám, Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, a mint megigérted,
A Léviták közül Eliásib, Jójada, Jóhanán és Jaddua napjaiban felírattak a családfők, a papok pedig mind a persiai Dárius országlásáig.
Azután legyen az Ároné és az ő fiaié, a kik egyék meg azokat szent helyen, mert mint igen szentséges, az övé az, az Úrnak tűzáldozataiból, örök rendelés szerint.
Jaj azoknak, a kik az Úrtól mélységesen elrejtik tanácsukat, és a kik a sötétségben szoktak cselekedni, mondván: Ki lát minket és ki ismer minket?
Én, én vagyok az Úr, és rajtam kivül nincsen szabadító!
Ezért a fiúért könyörögtem, és az Úr megadta kérésemet, a melyet tőle kértem.
Felkele ezután és elméne. Jonathán pedig bement a városba.
És elméne Bálám Bálákkal, és eljutának Kirjat-Husótba.
Oh Isten, mikor kivonultál a te néped előtt, mikor a pusztába beléptél: Szela.
Sír a lelkem a keserűség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint!
A napkeleti oldalon is ötven singnyi.
Monda néki akkor a király: Mi szükség többet szólnod? Én megmondottam, hogy te és Siba osztozzatok meg a jószágon.
Monda azért Dávid Ittainak: Ám jőjj el és menjünk el. És elméne a Gitteus Ittai és az ő emberei együtt, még a kicsinyek is, valakik vele valának.
Mik eddig történtek, előre megjelentém, szám hirdeté és tudatá azokat, gyorsan véghez vivém, és bekövetkezének,
Micsoda a halandó, hogy tiszta lehetne, és hogy igaz volna, a ki asszonytól születik?
Férfiúval ne hálj úgy, a mint asszonynyal hálnak: útálatosság az.
A Jordán völgyében önteté ezeket a király az agyagos földben, Sukhót és Sártán között.
Ábrahám pedig száz esztendős vala, mikor születék néki az ő fia Izsák.
Kehát fiai pedig: Amrám, Jiczhár, Khebrón és Huzziél. Kehát életének esztendei pedig: száz harminczhárom esztendő.
A második csapatnak vezére a második hónapban Dódai Ahohites vala és az ő csapatja; és Miklót az előljáró. Az ő csapatja is huszonnégyezerből állott.
Ne hajoljatok a bálványokhoz, és ne csináljatok magatoknak öntött isteneket. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
Méltányosságot és igazságot cselekedtem; ne adj át nyomorgatóimnak!
És most ímé, a te kezedben vagyunk, a mint cselekedni jónak és igaznak tetszik előtted, úgy cselekedjél mivelünk!
Miért engedél eltévelyedni minket útaidról, oh Uram! miért keményítéd meg szívünket, hogy ne féljünk tégedet? Térj meg szolgáidért, örökséged nemzetségeiért!
Jaj nékünk! Kicsoda szabadít meg minket ennek a hatalmas Istennek kezéből? Ez az az Isten, a ki Égyiptomot mindenféle csapással sújtotta a pusztában.
És egy-egy tizedrészt egy-egy bárány mellé, a hét bárány szerint;
És azokhoz ételáldozatul olajjal elegyített három tized efa lisztlángot a tulok mellé, két tizedrészt a kos mellé;
És kinyújtá Mózes az ő kezét a tengerre, és reggel felé visszatére a tenger az ő elébbi állapotjára; az Égyiptombeliek pedig eleibe futnak vala, és az Úr beleveszté az égyiptomiakat a tenger közepébe.
Hogy féljenek téged mind éltig, míg e földnek színén lakoznak, a melyet adtál a mi atyáinknak.
Egy deszkának két csapja vala, egyik a másiknak megfelelő; így csinálták a hajlék összes deszkáit.
Továbbá a Mérári fiai, a kik azokkal atyafiak valának, balkéz felől állnak vala; Etán, Kisi fia, ki Abdi fia, ki Malluk fia.
És lészen, hogy a ki az Istennek szentelt dologban bűnösnek találtatik, tűzzel égettessék meg, ő és mindene, a mije van, mivelhogy megszegte az Úrnak szövetségét, és mivel alávaló dolgot cselekedett Izráelben.
És Jéhu összegyűjté az egész népet, és monda néki: Akháb kevéssé szolgálta Baált; Jéhu sokkal jobban akarja szolgálni.
Ha azt mondom néked: Bocsásd el az én fiamat, hogy szolgáljon nékem és te vonakodol elbocsátani: ímé én megölöm a te elsőszülött fiadat.
Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm.
In conclusion, the Bible verses explored highlight the multifaceted nature of reverence. It encompasses awe before God's power and holiness, respect for His name and word, obedience to His commands, and loving service to others created in His image. These verses collectively reveal that reverence isn't a passive emotion but an active orientation of the heart and life toward God. It transforms our perspective, shaping our actions and relationships. Reflecting on these principles encourages a conscious cultivation of reverence in our daily lives. By anchoring ourselves in humility, gratitude, and a deep awareness of God's presence, we can continually grow in reverence, allowing it to permeate every facet of our existence, drawing us closer to Him and illuminating the path of righteousness.